A bassettek is a kop�k nagy csal�dj�ba tartoznak. Nev�k a francia bass sz�b�l sz�rmazik, ami alacsonyt vagy t�rp�t jelent. Annak ellen�re, hogy nem a leggyorsabb kutyafajta, nagyon j� vad�sz, sem esõ, sem a t�sk�s boz�t, sem a foly�k nem �ll�thatj�k meg. Kiv�l� szagl�ssal rendelkezik. Nagyon kitart� vad�szkutya, szeretetteljes �s szoci�lis, ide�lis t�rsa a v�rosi vad�szoknak. A fajta igaz�n Brit f�ld�n vir�gzott fel, ahov� Franciaorsz�gb�l �s Belgiumb�l �rkezett �s ahol a szarvas �s a vadny�l nyom�nak a k�vet�s�re haszn�lt�k. A bassetek k�l�n�sen alkalmasak voltak erre a feladatra, mivel annak ellen�re, hogy nem magasabbak 38-40 cm-n�l, erej�ket 25 kg-n�l is nagyobb testt�meg�k seg�ti. Ez k�l�n�sen olyan terepen elõny a vad�szat sor�n, ahol sûrû az aljn�v�nyzet. 1884-ben megalakult a Basset Club, majd r�videsen meghat�rozt�k a standartot, s ez a t�bb mint sz�z �ves fajtaismertet�s kisebb elt�r�sekkel mind a mai napig �rv�nyes. 1935-ben az Egyes�lt �llamokban is megalakult az �n�ll� basset hound klub. F�l kutya magass�ga �s k�t kutya hossza: n�la minden elm�retezett. Lapos feje r�ncos, k�zeli szemei melankolikusak, hossz� f�lei a f�ldet s�prik. Mozdony test�t erõs, izmos l�bak viszik elõre. A szõrzet sima, r�vid �s sûrû. A sz�n t�bbnyire tricolor (fekete, feh�r �s csersz�nû) vagy bicolor (citrom sz�nû �s feh�r), de az �sszes kop�kn�l elismert kutyasz�n elfogadhat�. Marmagass�g: 33-38 cm. S�lya: 20-30 kg