N�zz�k, hogyan sz�letett! A k�zhit ink�bb csak a komondort, kuvaszt �s pulit tartja �smagyarfajt�nak, a vad�szebeinkr�l – kiss� h�l�datlanul – k�s�bbi sz�let�st t�telez fel. Honfoglal� eleink �letm�dj�nak ismeret�ben egy�rtelmûen val�sz�nûs�ten�nk kell, ezek �seinek kiteny�szt�se sokkal r�gebben v�gbement, mint azt az �jabb kor kutat�i gondolj�k. S�t, nyilv�nval�an bizony�that� t�ny, s itt ne feledj�k, agarunk �s kop�nk sok tekintetben szerencs�tlenebb sorsot tudhat maga m�g�tt, ma vizsl�nk k�zelebb �ll az �salakhoz, mint kedves p�sztorkuty�ink, kiken az �jkori sportteny�szt�s sokat v�ltoztatott. Honfoglal� eleink teh�t, mint harcos, nom�d n�p, szenved�lyes vad�szok voltak. Ûzt�k, kergett�k a vadat a ny�lt r�n�n keleti t�pus� agaraikkal, a csalitos, fedett terepen kop�ik� volt a f�szerep. Nem volt ez a vad�szszenved�ly �nc�l�. Nem is a h�sszerz�s volt els�dleges c�lja. A vad�szat felk�sz�l�s a harcra. Meg kell tervezni, fel kell vonulni, a vadat t�rbe kell csalni, mint majdan az ellens�get. S �gyeskedik a vad�sz is, aki bizony nem n�lk�l�zheti az adott terephez, vadhoz legalkalmatosabb ebet, egy�b vad�sz�llatot (s�lyom, vad�szgep�rd) sem. �gy esett h�t, hogy leghûs�gesebb t�rsaik szint�gy honfoglal�k lettek. Volt ezek k�z�tt egy nem t�l nagy, s�rga, olykor eg�szen vil�gos homoksz�nû, n�ha barna, n�ha foltos j�sz�g. Ez ugyan nem volt olyan gyors, mint az ag�r, kev�sb� volt hajsz�s, mint a kop�, de j� orr�val, a vad lelkes �s kitart� keres�s�ben val� kitûn�s�g�vel, nem utols�sorban egy�ttmûk�d�si k�szs�g�vel mind a vad�sz, mind annak s�lyma tekintet�ben egyed�l�ll�nak bizonyult. Addig keresg�lt, kutatta a vadat – els�sorban apr�vadat – (vizslatott, kajt�rkodott), m�g fellelte azt, s jelezv�n a vad�sznak az id�ben felk�sz�lhetett egy j� ny�ll�v�sre, vagy elr�ppenthette s�lym�t, hogy az lev�gja �ldozat�t. Nem volt ez egyszerû feladat, mint k�s�bb m�g l�tni fogjuk. Az elejtett vadat v�g�l az ebnek fel is kellett vennie �s �t kellett adnia a vad�sznak. J� orr�n�l fogva, ha a sz�ks�g �gy hozta, a sebzett vad ut�nkeres�s�re is alkalmatos volt. Igaz a sebz�s l�nyegesen kisebb sz�mban esett meg, mint a l�fegyverek elterjed�se ut�n. K�vetkeztet�seink – hangs�lyozni kell – t�rt�nelmi �s n�prajzi anal�gi�k sor�n nyugszanak. �sis�g�t bizony�tja ennek a s�rga magyar „kop�”-nak neve is, mely nyelv�nk ugor �sr�teg�b�l ered. Jelz�i haszn�latb�l v�lt f�n�vv�. Szagl�sa ok�n nevezi a vizsl�t odorariusnak (szimatol�nak, „szagos kuty�nak”) a latins�g. K�dex irodalmunk gy�ngyszem�ben, a Nagy Lajos kir�lyunk megrendel�s�re 1358. m�jus 15-�n megkezdett K�pes Kr�nik�nkban, ebben a teljes eg�sz�ben magyar munk�ban, ism�t, imm�r t�bb helyen felbukkan vizsl�nk �se. Mivel a mini�tor, Hertul fia Mikl�s t�k�letes hûs�ggel �r�k�tette meg kor�nak viselet�t, fegyvereit, bizonyosra vehetj�k, hogy az �br�zolt ebek is e kor kuty�i voltak. Nem �ltal�ban kuty�k, fajtajelleget mutat� kuty�k vannak �br�zolva. A k�dex 5. oldal�n (f 3a) „A” inici�l�ban Hunor �s Magor tal�lkoz�sa a csodaszarvassal jelenetben a n�gy ebb�l az el�l halad�, hossz� p�r�ra engedett feh�r �s barna sz�nû p�ros j�l l�that� m�don a vad csap�j�t k�veti m�ly orral. Er�s (vizsl�s?) fej, l�g�, lekerek�tett v�gû, fejhez simul� f�lek. Feszes h�t. Kitûn�en �br�zolt, a m�ly fejtart�sb�l, vezet�kbe d�l�st�l m�g kifejezettebben jelzett mar. El�g m�ly mellkas, kiss� felh�zott has. J�l izmolt, j�l sz�gelt v�gtagok. Felkunkorod�, hossz� farok. R�vid sz�rzet. Kajt�rkod� kop�k (magyar vizsla �s�k)? Egy B�csben �rz�tt XV. sz�zadi k�dex illusztr�ci�j�b�l l�thatjuk, hogy a cs�sz�r-kir�ly Zsigmond vad�szebei k�zt is megtal�lhat� volt a pajkos vizsla. Nem is lehet ez m�sk�nt, hiszen tudjuk szenved�lyes s�lym�sz l�v�n nem n�lk�l�zhette azt. Nev�vel nemeseink, f�uraink levelez�s�ben, irataiban gyakorta tal�lkozhatunk. A XV. sz�zadi sz�t�raink is eml�tik. Az OVC a kezdetekt�l tudom�sul vette a fajta kiteny�szt�s�re ir�nyul� munk�t, �m az egyes k�pvisel�i r�sz�r�l megnyilv�nul� magatart�s nem mindig volt „egy�rtelmû”. S a fajta alighogy megsz�letett, a h�bor� m�ris megtizedelte a csek�lyke popul�ci�t. Ennek marad�kaib�l kezdi �jra a teny�szt�st Vasas az 1947-ben Hej�csab�n fel�ll�tott �llami teny�sztelepen. A Csabai �s a Selle kennel mell� bekapcsol�dik a munk�ba Br. Bornemissza – Haraska �s Kolom�n Slim�k – Pov�zia teny�szete. Az FCI 1966-ban ismeri el �n�ll� fajtak�nt. Vesz�lyeztetett, m�g nem teljesen meg�llapodott fajt�nk. A fej �s a sz�rmin�s�g tekintet�ben m�g sok munka v�r a teny�szt�kre. N�mileg er�sebb csontozat�, ellen�ll�bb fizikum�, mint r�vidsz�rû t�rsa.