A shar pei sz� jelent�se „smirglib�r” vagy c�pa b�r. �si k�nai kutyafajta, a Kwun Tung tartom�nyb�l sz�rmazik. M�r a Han dinasztia idej�ben (ie. 206–isz. 220) is ismert�k. Ebb�l az id�b�l sz�rmaz� s�rokban kis ker�miaszobrocsk�kat tal�ltak, amelyek k�ts�gtelen�l ezt a kutyafajt�t �br�zolj�k. Felt�telezhet�, hogy a fajta egy v�ltozata kb. 2000 �vvel ezel�tt bukkant fel Tibetben vagy K�na �szaki r�sz�n. Min�l r�ncosabb ann�l shar peisebb. A fajt�n bel�l igen sok t�pus alakult ki. A nyugati part teny�szt�i megtartott�k az eredeti fajtast�lust. K�z�pnyugaton �s keleten viszont k�l�nb�z�, sokkal r�ncosabb t�pusokat teny�sztettek. Ma a region�lis k�l�nbs�gek sokkal �lesebbek, mint m�s fajt�n�l, pl. t�bbf�le sz�rt�pus is l�tezik. Eur�p�ba el�sz�r N�metorsz�gba hozt�k be a shar peit 1979-ben. Massz�v, ar�nyos, k�zepes m�ret� kutya. Egyed�l�ll� form�j�t a fej�t �s a test�t bor�t� laza b�r adja. Egy shar pei k�ly�k r�ncos, puha b�re minden embert simogat�sra ingerel. A feln�tt kuty�k belen�nek b�r�kbe, csak a fej�k�n �s a mar t�j�k�n r�ncosak. Fej�k testar�nyaikhoz k�pest kiss� nagy, pof�juk h�sos, r�ncos. Sz�rzete r�vid, egyenes, meglehet�sen er�s �s s�rt�s. Igen sokf�le sz�nvari�ci� l�tezik, l�nyeg, hogy egysz�n� legyen. Megfelel� sz�nek: fekete, kr�m, s�rg�sbarna, v�r�sesbarna, v�r�s, coboly, baracksz�n�, csokol�d�, k�v�sz�n� �s k�k. A shar pei lehet �n. felh�g�tott sz�n�, ami azt jelenti, hogy az orr, a k�rm�k �s a t�bbi b�rpigment�ci� azonos a sz�r sz�n�vel (pl. csokol�d� sz�r, csokol�d� orral, k�rm�kkel �s pigment�ci�val). M�sk�l�nben az orr fekete vagy t�glasz�n�. Jellegzetes a csau-csau�hoz hasonl� lil�sfekete vagy levendula sz�n� nyelv �s sz�j. Emellett a shap pei m�sik k�l�nlegess�ge a h�t felett magasan hordott farok, amely �ltal�ban valamelyik oldalra kunkorodik. Intelligens, k�nnyen tan�that�, megfontolt, ugyanakkor �n�ll�, �l�nk kutya. Fejlett ter�letv�d� �szt�nnel rendelkezik, kit�n� jelz�- �s �rz�kutya, am�gy nyugodt v�rm�rs�klet� �s magabiztos. Bizalmatlan �s z�rk�zott az idegenekkel szemben, de hat�rtalanul rajong csal�dj��rt, k�l�n�sen a gyerekek�rt. A k�ly�kkuty�k gyorsan beilleszkednek �j gazd�ik �let�be. Az els� hetek neh�zs�gei ut�n m�r viszonylag hossz� id�re is egyed�l hagyhat�k, mert k�nnyen alkalmazkodnak a csal�d napi ritmus�hoz. Nagyon tiszta kutyafajta, a legt�bb k�ly�k m�r a „gyerekszob�ban” szobatiszta lesz. T�bbs�g�k ut�l es�ben s�t�lni, ugyanakkor az �sz�s �r�met szerez sz�mukra. Gazdag testbesz�ddel rendelkez� fajta. Csak egy szem�lyt tekint abszol�t f�n�knek, �t mindenhov� k�veti, de a csal�d t�bbi tagj�t is odaad�an szereti. Mivel a fajta lehet makacs, �nfej�, emberekkel szemben igen bizalmatlan �s tart�zkod�, a korai szocializ�ci� �s az alapvet� tan�t�s nagyon fontos. A k�ly�kkuty�t kor�n idegen emberekhez �s kuty�khoz kell szoktatni, �gy el�rhetj�k, hogy kedvenc�nk kiegyens�lyozott, bar�ts�gos feln�tt kuty�v� fejl�dj�n. Kiz�r�lag kertben tartani nem t�l c�lszer�, mivel a b�rfel�p�t�s�k miatt nem k�pesek elviselni a sz�ls�s�ges id�j�r�si viszonyokat, valamint gyakrabban el�fordulnak allergi�s megbeteged�sek. Kenneltart�sra pedig kifejezetten alkalmatlanok. A shar pei egy�ltal�n nem �leb, hanem akt�v �s agilis partner a csal�dban.