Sz�ne: egysz�nû fekete, v�r�s, illetve arany, k�tsz�nû (fekete-cser, fekete-feh�r, v�r�s-feh�r) �s h�rom sz�nû (fekete-feh�r-v�r�s). A szuk�k magass�ga 36-39 cm, a kanok� 37-40 cm. S�lyuk 11-14 kg. A sp�niel napjaink egyik k�zkedvelt, sz�vesen tartott fajt�ja. B�r r�gen szalonkavad�szatra haszn�lt�k, ma m�r szinte kiz�r�lag csal�di kutya, amely a vil�g minden orsz�g�ban megbecs�lt �s n�pszerû t�rsa a v�roslak� kutyabar�toknak. Ugyanakkor, ha t�l sok�ig hagyj�k egyed�l, ez az energi�val teli kutya k�nnyen v�lik destrukt�vv� �s ugatva, tutulva k�veteli a gazda jelenl�t�t. Vad�szkuta m�ltja felelõs egyetlen jellemzõ hib�j��rt, s�ta k�zben gyakran annyira elvonj�nj�k a figyelm�t a cs�b�t� illatok, hogy a gazda h�v� szava csak igen nehezen jut el a f�l�be. A sp�nielek napjainkban igen v�ltozatos fajta gazdags�got mutatnak.; a legelterjedtebb angol cocker sp�niel mellett megtal�lhatjuk az amerikai cocker, amerikai v�zi, az �r v�zi sp�nielt, a field, az angol springer �s a welsh springer sp�nielt, a clumber �s sussex sp�nielt; tov�bb� a King Charles, a Cavalier King Charles, a jap�n, illetve tibeti sp�nielt. B�r a sp�nielek k�lleme, megjelen�se igen v�ltozatos, viselked�s�k, temperamentumuk nagyon k�zel �ll egym�shoz. Nagyon akt�v, j�t�kos �s intelligens, de idõnk�nt akaratos �llatok. Lelkesedõ term�szet�t jelzi propellerk�nt j�r� farka, fõleg ha szabadon nyargal�szhat. Tanul�kony, intelligens �s j�t�kos t�rsa az embernek, emellett kitûnõ vad�szkutya: a legnehezebb terepeken is meg�llja a hely�t, munk�j�t f�ld�n �s v�zen egyar�nt kitûnõen v�gzi. A sp�nielek t�bbs�ge �ber, de nem t�madnak. Mivel alapvetõen bar�ts�gos, a bet�rõt ink�bb bar�tnak, mint ellens�gnek tekinti. H�zõrzõnek semmik�ppen nem aj�nlott!Az angol cocker sp�niel a sp�nielek k�z�l a legelterjedtebb �s legismertebb fajtav�ltozat.